Trilógia · I. kötet

Az Aether Krónikái

Az örökség ébredése

Nyolcszáz éve tűnt el egy dinasztia. Ravenhall falai még emlékeznek rá.

M. L. Lance

Az Aether Krónikái – Az örökség ébredése borítója: egy sötét hajú fiú és egy fehér hajú lány háttal egymásnak, egy aranykeretes, szilánkos tükörben, gyertyafényes könyvtárban.
Borítótervezet

A történet

Az örökség ébredése

Nyolcszáz év telt el azóta, hogy a Valthorne-dinasztia eltűnt a történelemből. Alex azonban egész életében arra készült, hogy egy nap szembenézzen családja valódi örökségével – és tudja, hogy nem minden igaz, amit a világ a múltjáról tanít. Amikor húszévesen belép Ravenhall ősi falai közé, egyetlen cél vezérli: megtalálni a válaszokat, amelyeket évszázadokon át elrejtettek a világ elől.

Aztán meglátja Elara Vance-t. A lányt, akinek arca megszólalásig hasonlít egy nyolcszáz éve halott nőére. Elara eközben saját családjának elhallgatott múltját próbálja feltárni – és hamar felismeri, hogy az új diák körül valami nincs rendben. Nem érzi a mágiáját. Nem látja az auráját. És Ravenhall olyan helyeken kezd reagálni rá, amelyek évszázadok óta némák.

Ahogy a múlt darabjai lassan a helyükre kerülnek, Alex és Elara rájönnek, hogy történetük jóval azelőtt kezdődött, hogy megszülettek volna.

És vannak, akik mindent megtennének azért, hogy ez az örökség soha többé ne ébredjen fel.

A világ

Ahol a mágia hétköznapi

Szereplők

Két örökség

Alex fekete-kék, holdsarlós geometrikus jele.

Alex Valthorne

Átvételes hallgató

Talentum · Téruralás

Kevés szóval érkezik, év közben. A tehetsége a tér szerkezetéhez kötődik: ahhoz, hogyan állnak a dolgok, és hogyan mozdíthatók el.

A jobb csuklóján fekete, geometrikus jel húzódik. Nyugalomban tetoválásnak látszik. Ravenhall közelében nem nyugszik.

Elara világító, holdsarlós jele.

Elara Vance

A Vance család lánya

Talentum · Mágikus rezonancia

Ravenhall egyik legismertebb hallgatója. Nem erővel dolgozik, hanem hallással: érzi a mágikus energiák rezgését, a hibát, az instabilitást.

Egész életében látta mások auráját. Az új diákét nem.

Két kéz fog össze: Alex sötétkék és Elara világító jele egymás mellett.
A kettőnek nem lett volna szabad illenie egymáshoz. Mégis illett.

Részlet

Olvass bele

I.

Az Árnyékok és a Tükörkép

Ravenhall már messziről úgy festett, mintha valaki elfelejtette volna közölni vele, hogy eltelt nyolcszáz év.

A sziklás magaslat fölé emelkedő fekete tornyok áttörték az alacsonyan húzódó felhőket. Keskeny ablakaikban meleg, aranyló fény égett, a csúcsokra épített mágikus villámhárítók között pedig halványkék energiavonalak villantak fel időről időre. A kastély alatt húzódó völgyben modern közlekedési pályák fénycsíkjai vágták ketté az őszi ködöt, távolabb pedig egy utasszállító siklott hangtalanul a levegőben.

A kettőnek nem lett volna szabad illenie egymáshoz.

Mégis illett.

Alex az ablak mellett ült, egyik könyökét a karfára támasztva, és Ravenhall közeledő falait figyelte.

A transzferjármű többi utasa jóval lelkesebb volt.

Két sorral előtte egy lány már legalább húsz képet készített a kastélyról. A mellette ülő fiú élő közvetítésben magyarázott valakinek arról, hogy hamarosan Ravenhall legendás északi tornyában fog lakni, mire egy harmadik hallgató közölte vele, hogy az északi torony harminc éve le van zárva, és ha mégis oda osztják be, akkor valószínűleg azért, mert az akadémia meg akar szabadulni tőle.

Alex szája sarkában alig látható mosoly jelent meg.

Az északi torony a családi feljegyzések szerint jóval régebb óta volt lezárva.

A mosoly eltűnt.

Ösztönösen a jobb csuklójára pillantott.

A sötét bőrpánt pontosan ott simult rá, ahol alatta a fekete, geometrikus jel húzódott a bőrén. Nyugalomban nem nézett ki többnek különös tetoválásnál.

Ravenhall közelében azonban már húsz perce nem volt teljesen nyugodt.

A bőre alatt időnként finom bizsergés futott végig.

Mintha valami hozzáérne.

Nem fizikailag.

Valami sokkal régebbi.

Megjelenés

Hamarosan

Az első kötet megjelenés előtt áll. A trilógia további részei készülnek.